A tankönyvi ciklus körülbelül 28 napos, de kevés nőnél jár „óramű pontossággal”. A ciklus hossza nőnként, és ugyanannál a nőnél is hónapról hónapra eltér — bizonyos ingadozás gyakori, és önmagában nem jelent betegséget.

Vannak életszakaszok, amikor a rendszertelenség kifejezetten jellemző: az első menstruációt követő első évek (a ciklus ritmusa még alakulhat), a szülés utáni időszak és a szoptatás, valamint a perimenopauza, vagyis a menopauzát megelőző változások évei. A vérzések ritmusát a stressz, az utazás, a fertőzések (megfázás), a betegség, az intenzív fizikai megterhelés, a kalóriamegszorító diéta — és nagyon gyakran a hormonális fogamzásgátlás is megváltoztatja: ilyenkor a vérzések rendszertelenné, gyengévé válnak vagy elmaradnak. Ha fogamzásgátlót vagy más, a ciklust befolyásoló gyógyszert szedsz, a vérzések változása elsősorban a gyógyszerről szóló beszélgetés témája — nem ok arra, hogy magadtól abbahagyd.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni? Egyszerű szabály: ha valami egyértelműen megváltozott az eddigi mintázatodhoz képest, vagy ha a rendszertelenség aggaszt, illetve megnehezíti a terveidet (pl. a teherbe esési próbálkozásokat). Nem kell semmilyen küszöböt elérned, és semmit sem kell „bizonyítanod” — elég elmondani, milyen volt és milyen most. A vizsgálaton gyakran segít egy adat: az utolsó menstruáció első napjának dátuma; ha szeretnéd, a további vérzések dátumait is feljegyezheted.

Mindentől függetlenül jelezd az orvosnak: a menstruációk közötti vérzést, a szexuális együttlét utáni vérzést, a menopauza utáni bármilyen vérzést — és ha elmarad a menstruáció, és lehetséges a terhesség, először végezz terhességi tesztet.

Sürgős segítség: a gyengeséggel, szédüléssel vagy rossz általános állapottal járó nagyon erős vérzés sürgős orvosi kapcsolatfelvételt igényel, nem pedig egy még csak tervezett vizsgálatot.

Források: NHS — Irregular periods