OVARIANA®Szinte mindannyiunk jegyzeteiben vannak hézagok: egy hét szabadság, néhány elfelejtett nap, egy hosszabb szünet. Ez normális. Csak érdemes tudni, hogyan kell az ilyen hézagokat olvasni.
A legfontosabb szabály: a bejegyzés hiánya információhiány — nem pedig annak az információja, hogy semmi sem történt. Egy jegyzet nélküli nap nem ugyanaz, mint egy nap „jól érzem magam” jegyzettel. Ha később átnézed a megfigyeléseidet (vagy megmutatod őket az orvosnak), az üres napokat „nem tudom”-ként kezeld, ne „minden rendben volt”-ként. Ha az üres napokat jó napoknak olvasod, az torzíthatja a képet — hogy melyik irányba, nem tudni, hiszen éppen ezt nem jegyezted fel.
Ezért háromféle bejegyzés segít: „van tünetem”, „nincs tünetem” (ez értékes bejegyzés!) és — ha utólag pótolsz — „nem emlékszem”. Egy rövid „nincs fájdalom” jegyzet többet mond egy üres napnál. Ha pedig néhány nap múlva pótolsz valamit, jelöld, hogy pótlásról van szó — például a pótlás dátumával. Így te és az orvos is meg tudjátok különböztetni az adott napi megfigyelést attól, amit emlékezetből rekonstruálsz.
Lerontják a hézagok a jegyzetek értékét? Nem. A rendszertelen jegyzetek is segítenek észrevenni az ismétlődő dolgokat és kérdéseket előkészíteni a vizsgálatra. Semmit sem kell „bepótolnod” — jobb egy őszinte, hézagos feljegyzés, mint egy erőltetetten kitöltött. A rendszeresség hasznos szokás, nem kötelesség.
És a legfontosabb szabály mind közül: a jegyzetek soha nem belépőjegyek az orvoshoz. Ha valami aggaszt, kérj időpontot a lehető legkorábbra — jegyzetek nélkül is mehetsz. Hirtelen tünetek, például nagyon erős vérzés vagy hirtelen erős fájdalom esetén sürgősen kérj segítséget.